Tudományos írás: a misztikumtól a konkrét tanácsokig

“A dolgozat nyelvezete feleljen meg a tudományos értekező próza stiláris konvencióinak.”, olvashatjuk sokszor az egyetemi szakdolgozati útmutatókban. De mit jelent ez a gyakorlatban? Első blogcikkünkben a tudományos írás misztikumait kódoljuk át konkrét tanácsokká.

A tudományos szöveg stílusa a szavak szintjén

A legnagyobb nehézséget a tudományos írásban talán a hétköznapi, fesztelen társalgásokra jellemző nyelvhasználat elhagyása jelenti. A ló túloldalára sem szabad azonban átesni, nem szükséges túlbonyolítani sem megfogalmazást vagy indokolatlanul idegen kifejezéseket használni. Az aranyközéputat sokszor az jelenti, ha sikerül felszínre hoznunk a szókincsünk mélyén rejtőző komolyabb szavakat és kifejezéseket, amiket ugyan ritkán használunk, de ismerünk. Mikor szakirodalmat keresünk, érdemes nemcsak a tudományos értekezések tartalmára és szakkifejezéseire, hanem azok stílusára is figyelnünk, két legyet ütve egy csapásra. Hamar elleshetünk - és akár ki is jegyzetelhetünk - pár hasznos kifejezést, amik növelni tudják dolgozatunk színvonalát. Ugyan az elején macerásnak tűnik, hamar bele lehet lendülni, és valljuk be, a nyelvhelyesség és a stílus könnyedén megszerezhető pontjait mindenképpen érdemes megszerezni. Alább összegyűjtöttünk nektek pár példát, amivel máris tudományosabbá tehetitek dolgozataitokat.

Ajánlott elkerülni a szórakoztató média olyan hangzatos, ám közhelyes fordulatait és közhelyeit is, mint “a mai rohanó világban” vagy “ki ne ismerné”. Figyeljünk, hogy nem egy olvasmányos blogcikket, hanem tudományos értekező prózát írunk, legyen az TDK dolgozat, szakdolgozat, vagy akár egy egyszerűbb egyetemi beadandó!

Helyesírás könnyedén

A szavak szintjén a másik vesszőparipánk általában a helyesírás. Ne féljünk elővenni A magyar helyesírás szabályait, de használjuk bátran az MTA Külön vagy egybe? és Helyes-e így? szolgáltatásait is. Ebben a tekintetben egy a szakdolgozatokban gyakran előforduló, ám sokszor tévesen használt szópáros helyes használatát mutatjuk be nektek. Mi a különbség a részt vevő és a résztvevő között?

Hogyan írjunk könnyen értelmezhető mondatokat?

A mondatok kapcsán egy főszabály van, amit ne hagyjunk figyelmen kívül a dolgozat írása közben. Ne bonyolítsuk túl, ne írjunk túl hosszú, nehezen értelmezhető mondatokat! A könnyebb megértés érdekében ajánlott legfeljebb 3-4 tagmondatot összekapcsolni, de semmiképpen se írjunk 3 soron keresztül húzódó mondatokat. A dolgozat minőségén és élvezhetőségén sokat javít, ha az opponensünknek nem kell kétszer elolvasnia egy mondatot, mire pontosan értelmezni tudja azt.

Mi legyen egy bekezdés?

A bekezdésekről 2 tanácsot érdemes megjegyeznünk. Az első, hogy egy bekezdés egy fő gondolat köré rendezett tartalmat közöl. Az első mondat tartalmazza magát a lényegi gondolatot, míg a többi ahhoz kapcsolódó tartalomfolyam. Mikor új felvetést teszünk, kezdjünk új bekezdést, arra azonban figyeljünk, hogy egy bekezdésünk legalább 3 mondatból álljon!

A második tanácsunk lényegét a bekezdések elkülönítése képezi. Mivel a bekezdések lényege a különböző elméletek szeparálása, fontos, hogy ezt vizuálisan is megjelenítsük. A tudományos világban kétféle bekezdésformázási stílus létezik. A hagyományos formázás szerint minden bekezdés első sorát behúzzuk, azonban az egyes bekezdések között nem hagyunk térközt. Ezzel szemben egy modernebb megjelenést ad, mikor a bekezdések első sora nincs behúzva, viszont köztük a sorköznél nagyobb térközt használunk. Bármelyik formázás alkalmazható, de az legyen végig egységes a dolgozat teljes terjedelmében.

+1 Tartalomjegyzék fél percben

Most, hogy a tudományos szövegek stílusát illetően már profi vagy, egy rövid videóban kitérünk arra, hogyan tudod egyszerűen megoldani a tartalmi formázást is.

Nézd meg YouTube videónkat a tartalomjegyzékekről!