Profi interjú - a szakdolgozatod lelke

Diplomaszerzés előtt az egyik utolsó feladatunk a szakdolgozatírás, amihez valamilyen saját kutatást kell készítenünk. Amennyiben témánk is úgy kívánja és ebbe vágnánk a fejszéket, egy kvalitatív kutatás elkészítésekor különböző interjútípusok közül választhatunk. Cikkünkben ezeket az opciókat vesszük sorra és elmondjuk saját tanácsainkat és tippjeinket, hogy a legjobb interjúkat tudjátok készíteni!

Cikkünket az évek során szerzett tapasztalataink és szakmai források alapján készítettük el. Amennyiben bármelyik témában tovább olvasnál, megtalálod a forrásainkat a cikk legvégén!

Interjú típusok

Minden szakdolgozat, TDK vagy akár bármilyen beadandó, publikáció esetén az a legfontosabb, hogy az általunk vitatott témához a kutatásunk a legjobban passzoljon. Miután eldöntöttük, hogy témánkhoz legjobban egy kvalitatív, interjús kutatás illik, az a következő lépés, hogy kiválasszuk, milyen típusú interjút készítünk - és ha ez nem lenne elég, a különböző interjútípusokon belül is léteznek különböző altípusok. A következőkben az egyetemi életben leggyakrabban használt interjútípusokat nézzük meg: a mélyinterjút és a fókuszcsoportot!

A mélyinterjú

Egy mélyinterjú a fókuszcsoportos megkérdezésekkel együtt a legnépszerűbb a szakdolgozatok elkészítésénél, hiszen mi magunk, egyszerű egyetemistaként is külső segítség, helyszínbérlés nélkül is egyszerűen el tudjuk készíteni.

Akkor válasszunk mélyinterjút, ha egy érzékenyebb témában szeretnénk megkérdezni az interjúalanyainkat - ilyen lehet például egy pénzügyi vagy egészségügyi téma, de akár egy olyan téma is, amiről úgy gondoljuk, nem mindenki vállalja fel szívesen a véleményét. Ezzel az interjútípussal mélyebb megértést szerezhetünk a kutatott témánkban és érvényesülni tudnak az egyéni vélemények. A mélyinterjú a fókuszcsoporthoz képest tehát inkább abban előnyös, hogy kényes vagy mély megértést igénylő témákat is meg tudunk vizsgálni csoporthatás nélkül, azonban hátránya, hogy a csoportdinamika elveszik. De ne aggódjatok, erre hozunk nektek egy szuper trükköt!

A mélyinterjú során egy megkérdező - aki esetünkben a szakdolgozatíró - egy interjúalannyal beszélget egy előre megírt forgatókönyv szerint. Ez a forgatókönyv egy kulcsfontosságú tényező a mélyinterjúkban, szakmai nevén ez az interjú guide. A mélyinterjú altípusai alapvetően abban is eltérhetnek, hogy mennyire szeretnénk a guide-unk alapján haladni; így például egy strukturált mélyinterjúban szigorúan követjük az interjú guide-ot, míg például a félig-strukturált mélyinterjúban a guide a kutatónak egy iránymutatásként szolgál, amitől indokolt esetben el lehet térni.

Tipp: mi a félig-strukturált mélyinterjút ajánljuk szakdolgozathoz! Ebben az esetben írd fel magadnak előre azokat a kérdéseket, amikre nagyon mélyen szeretnél választ kapni, és amennyiben a megkérdezetted magától kitér ezekre, kérdezz rájuk! Ezáltal kicsit eltérsz a guide-tól, de egy nyitottabb választ kaphatsz a kérdésedre, mivel az interjúalany magától hozta azt fel.

Ahogyan azt már említettük, van egy trükkünk arra is, hogyan hozhatjátok be kicsit a fókuszcsoportban nagy előnyt jelentő csoportdinamikát a mélyinterjúkba is. A mélyinterjúk altípusait tudjuk még sok formában megkülönböztetni (pl. online-offline) de a mi kedvencünk az, amikor két személyt is bevonunk a mélyinterjúban. Igen, ennek az interjútípusnak létezik egyéni, páros és akár háromszöginterjú típusa is.

Tipp: ha úgy érzed, kissé kényes a témád, de mégis szeretnéd megnézni, hogy valamilyen véleményütközésből milyen belső gondolatok kerülhetnek felszínre, csinálj páros mélyinterjút!

A fókuszcsoport

Cikkünkben már többször előkerült ez a szó, de mit is jelent ez pontosan a kutatásunkban?

Fókuszcsoportról akkor beszélünk - legalábbis egy szakdolgozat-szintű kutatás készítésekor - mikor egy moderátor beszélget egyszerre több emberrel, jellemzően 6-8 fővel. Az előzetes kiválasztáskor fontos, hogy ezt a csoportot viszonylag homogénnek alakítsuk ki és az előzetes kiválasztás során szabjunk feltételeket - pl. ha a budapesti csapvíz minőségéről szeretnénk velük beszélgetni, szabjuk ki feltételnek, hogy olyan embereket interjúvolunk, akik budapestiek és rendszeresen fogyasztanak csapvizet. Amennyiben szeretnél többet olvasni a mintavételről is, dobj egy kommentet, és szívesen írunk ebben a témában is!

Ahogyan erről már a mélyinterjú esetében is szó volt, egy fókuszcsoportban inkább olyan témákról tudunk beszélgetni, amikről előzetesen úgy gondoljuk, nyitott, publikus véleménnyel rendelkeznek a megkérdezettek. Ahogyan azt is említettük, hogy a fókuszcsoport nagy előnye, hogy a csoportdinamika segítségével nem csak a moderátor-megkérdezett között alakul ki interakció, hanem a tagok egymástól is kérdezhetnek, hozzászólhatnak, vitát kezdeményezhetnek. Ezáltal egy nagyon aktív figyelésre van szükség moderátori oldalról egy fókuszcsoportban, viszont ez az új és spontán gondolatok tárháza a kutató számára!

Tipp: bár megtörténhet az, hogy a moderátor egy jó csoportkialakításnak köszönhetően nem is kell megszólaljon, mégis minden kérdésére választ kap, azért készüljünk megfelelő interjú guide-dal egy fókuszcsoportra is - ami természetesen akadémiailag elvárt dolog. Legyenek extra kérdéseink a beszélgetés végére is!

Fókuszcsoportos interjú esetében is több altípusból választhatunk; léteznek például minicsoportok, ahol 6-8 fő helyett 4-6 megkérdezett vesz részt. Emellett készíthetünk konfliktuscsoportot is, aminek a lényege, hogy a kutatási kérdésünk mentén olyan kétpólusú csoportot alakítunk, akiknek erősen ütközni fog a véleményük. Pl. ha az influencerek megítéléséről készítünk kutatást egy konfliktuscsoportot úgy válogathatunk össze, hogy előzetes kérdések alapján 4 fő kifejezetten kedveli az influencereket, 4 fő pedig ki nem állhatja őket. Készíthetünk még online csoportot is, amit azonban - bár kényelmes megoldás - nem ajánlunk, mivel az interakció akadozott és motiválatlan lehet.

Felkészülés az interjúra

Először is fontos, hogy interjúd megkezdése előtt egy megfelelő interjú guide-ot készíts el, mely alapján végig megfelelően vezetheted az interjút. A felkészüléshez itt van néhány tippünk, amiket fontos, hogy mindig betarts!

1. Legyen pontos képed arról, mire akarsz választ kapni és ezt milyen dimenziók mentén tudod feltárni. Ehhez szolgál a szakdolgozatokban általánosan elvárt szakirodalmi áttekintése a témának és a kutatási kérdés megfogalmazása. (Fontos: kvalitatív kutatáskor hipotézist nem, csak kutatási kérdést fogalmazhatsz meg!)

2. Megfelelően fogalmazd meg a kérdéseidet: ne legyen sugalmazóak, adjanak elegendő teret a megkérdezettnek a válaszadásra. Így pl. igen-nem válaszos kérdéseket nem teszünk fel egy interjúban!

3. Legyén teljes mértékben pártatlan a témában az interjú előtt és annak során is. Fontos, hogy semmilyen szinten ne befolyásold a megkérdezettet, hiszen te már sokkal jártasabb vagy a témában, így nehéz pártatlannak maradnod.

Az interjú közben - figyelem és dinamika

Amennyiben egy szuper guida-dal kezded meg az interjút és célod az, hogy valóban feltárd az általad megismert kérdést, nem kell félned az interjútól. A megkérdezett akkor fogja jól érezni magát az interjú során - és akkor fog tényleg felszabadultan válaszolni is - ha érzi, hogy valóban a véleményére, a saját gondolataira vagy kíváncsi és folyamatos figyelmedet élvezheti. Végtére is, ő tesz neked szívességet azzal, hogy interjút ad a szakdolgozatodhoz, ezért elvárható, hogy végig teljes figyelmet kapjon. Teljes figyelem alatt pedig nem csak arra gondolunk, hogy a megkérdezettünk szemébe kell nézni és végig mosolyogni rá, hanem arra is, hogy interjúztatóként igyekeznünk kell a mondatok közé is látni, folyamatosan rákérdezni a fontosnak tartott dolgokra, visszakérdezni akkor, amikor nem teljesen tiszta a válasz számunkra.

Tipp: ez utóbbi a projektív technikák egyik eszköze, a rákérdezéses technika. Mindenkinek ajánljuk, hogy használja és nem mellesleg a szakdolgozat kutatási terv részében is szuper helyet kaphat.

Az interjúk szerves részét képezik a projektív technikák, amennyiben arról is szívesen olvasnátok, hagyjatok egy kommentet a cikk alatt!

Forrásaink

Gyulavári T., Mitev A. Z., Neulinger Á., Neumann-Bódi E., Simon J., Szűcs K. (2017). A marketingkutatás alapjai. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598880.

Naresh K.. M., Simon J. közreműködésével (2017). Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598675.