Tudományos Diákköri Konferencia - Less bele a TDK világába élménybeszámolónkon keresztül!

Mai cikkünkben egy élménybeszámolót olvashattok kétszeres TDK helyezettünk, Réka tapasztalatairól, aki néhány pro tippel is készült nektek, ha szeretnétek Ti is megmérettetni magatokat a legrangosabb egyetemi konferencián.

Hogyan válasszunk témát?

A témaválasztás rögtön az egyik legkritikusabb pontja a TDK-nak, hiszen a lelkesedésünk fenntartásához elengedhetetlen, hogy olyan témát találjunk, amivel minden nehézség ellenére szeretünk majd foglalkozni. Számomra ez egy több hónapos folyamat volt, melynek során próbáltam ihletet meríteni az egyetemi tananyagból, korábbi díjazott dolgozatokból és az akkori érdeklődési körömből. Ha tudjuk, hogy a jövőben milyen területen szeretnénk elhelyezkedni, érdemes annak megfelelő témát választanunk, hogy annak szakértőjévé válva később könnyebben elhelyezkedjünk a vágyott munkakörben.

Én végül a véletlennek vagy a sorsnak köszönhettem a témámat: akkoriban feltűnően gyakran találkoztam a szextinggel egyetemi kurzusok keretében, televíziós hírműsorokban és online hírportálok cikkeiben. Mikor utána néztem ennek a jelenségnek, egyből éreztem, hogy ez van olyan érdekes és különleges, hogy hónapokon keresztül tudjak vele foglalkozni. Ráadásul, ugyan itthon a szexting kevéssé kutatott, számos külföldi, angol nyelvű forrás segítette a munkámat. Tehát azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy járjunk nyitott szemmel ebben az időszakban, és fontoljunk meg olyan témákat is, amik akár teljesen váratlanul kerülnek a látókörünkbe!

Hogyan végezzük el a szakirodalmi áttekintést és győzzük le a “fehér lap” szindrómát?

Olvassunk sokat - ez a szakirodalmi áttekintés lényege. Érdemes beleásnunk magunkat a témába, hogy megtaláljuk azt a kis részletet, amivel a továbbiakban mélyebben foglalkozni szeretnénk. Később jelentősen megkönnyíti a munkánkat, ha nem vállalunk túl sokat, hanem célzottan egy kutatási kérdésre koncentrálunk.

Én kezdetben rengeteg szakcikket olvastam a szextingről, mire összeállt, hogy az én kis részletem a szexting játékszabályai lesznek. Sokat segített, hogy mikor egy tanulmányban szó esett erről, visszakövettem az abban használt forrásokat, így egyre több olyan szakirodalmat fedezve fel, ami értékes volt számomra. Az aktív dolgozatírás elején a “fehér lap” szindróma nálam is megjelent bizonyos formában. Ültem a számítógép előtt, bámultam a Word nyitott ablakát, és tudva, hogy most valami nagy és jelentős munkába fogok, nem tudtam, hogyan kezdjem el, hogy az olyan legyen, amilyennek szeretném.

Ennek leküzdésében sokat segített, hogy szimplán elkezdtem írni. Nem feltétlenül magát a dolgozatot, hanem inkább jegyzeteket, gondolatokat, idézeteket vetettem papírra a szakcikkek olvasása közben, amiket tudtam, hogy később fel szeretnék használni. Ezek a továbbiakban sokat segítettek az írás során, mert jobban átláttam a struktúrát, illetve mégiscsak a saját soraim bámultak vissza rám a monitorról, jelezve, hogy elkezdtem és haladok.

Emellett pedig a TDK jelentkezéskor le kell adnunk az absztraktot a tervezett dolgozatunkhoz, ami egy jó kis első kihívás. Ez a rövid, koncentrált szöveg egyrészt kevésbé ijesztő, mint a 40 oldalas dolgozat, másrészt abban is segít, hogy átlássuk, mit szeretnénk pontosan.

Mivel jár egy saját kutatás?

Amennyiben saját kutatást végzünk, számoljunk azzal, hogy ez nagyon sok idő- és energiabefektetést igényel! Én magam ezzel foglalkoztam a legtöbbet, hiszen online kérdőívezést választottam: a kérdéssort össze kellett állítani és próbakérdezés útján véglegesíteni, kitöltőket kellett toborozni és nem utolsó sorban elemezni kellett az adatokat. A folyamat során nagyon meg fogjuk köszönni magunknak, ha sikerült megtalálnunk a témánkon belül azt a kis részletet, ami mentén célzottan tudunk kutatni. Ez sokat segít abban, hogy rövid, de mégis értékes eredményeket eredményező kérdőívet készítsünk, illetve strukturáltabban tudjuk elvégezni az elemzést.

A kérdéssor összeállításakor koncentráljunk a kutatási kérdésünkre: mit akarunk kideríteni, mit akarunk megtudni a kutatásunkból? Gyakran eshetünk abba a hibába, hogy a szakirodalomból összeszedett szaktudásunk miatt újabb és újabb kérdések merülnek fel bennünk, amikre kíváncsiak vagyunk. Ilyenkor érdemes megkérdezni magunktól, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a kutatási kérdésünk megválaszolásához. Ha igazából nem arra adnak választ, hanem csak a kíváncsiságunkat elégítik ki, vegyük ki a kérdőívből!

Mikor elkezdtem az adatfelvételt, minden létező ismerősömmel megosztottam, és beküldtem különböző, releváns Facebook csoportokba. Egyetemi hallgatóként nem fogunk tudni a célcsoportunkra reprezentatív kutatást végezni, így én azt tartottam szem előtt, hogy minél több kitöltőm legyen, még ha önkényes mintavétellel is. Az adatfelvétel egy kevésbé aktív folyamat, ami alatt kihasználhatjuk a plusz időnket arra, hogy felfrissítsük statisztikai ismereteinket. Így cselekedve gyorsabban haladhatunk az adatelemzéssel, akár Excelben, akár SPSS-ben dolgozunk. Ugyan én Excelben végeztem az elemzést, azóta volt szerencsém megismerkedni az SPSS-sel.

Azt ajánlom, hogy ha van lehetőségünk megtanulni az SPSS használatát, illetve az egyetemünk biztosítja a hozzáférést a programhoz, éljünk ezzel a lehetőséggel, mert sokkal egyszerűbben végezhetünk még komplexebb elemzéseket is!

A dolgozatunkból ne felejtsük ki a választott kutatási módszertanunk bemutatását és a kutatás részleteit sem! Az eredményeink bemutatásakor érdemes figyelnünk rá, hogy az ne csak számok felsorolásából álljon, hanem értelmezzük is azokat, hogy mit jelentenek. A nyers számok, adattáblák, diagramok és egyéb elemzések mehetnek a mellékletbe, vagy ha a megértést segítik, a szövegbe is beilleszthetjük őket. Ez egy időigényes folyamat, de higgyük el, megéri alaposan végig csinálni.

Mi teszi könnyebbé az utolsó hajrát és a leadást?

Az utolsó napok számomra különösen kritikusak voltak, mert nagy hajrában teltek. Azt tanácsolom, hogy időzítsünk úgy, hogy legyen egy hetünk a leadási határidő előtt, amikor már csak olvassuk a dolgozatot és tökéletesítjük a fogalmazást, a helyesírást és a formázást! Így sokkal nyugodtabban tudunk majd odaülni a gép elé, véglegesíteni az absztraktunkat, ha a jelentkezéskor leadotthoz képest kicsit változtattunk a terveinken, és végül megnyomni a leadás gombot.

Hogyan készüljünk fel a szóbeli fordulóra?

A TDK leadása után az opponenseink értékelik a dolgozatunkat, és amennyiben elérjük a minimum pontszámot, bejutunk a szóbeli fordulóba. Ott a zsűri előtt prezentálnunk kell a kutatásunkat, amihez fontos, hogy készítsünk egy jó prezentációt. Az előadásra sokkal kevesebb időt kapunk, mint amennyit beszélni tudnánk a témáról, ezért gondoljuk át alaposan, hogy mik a leglényegesebb eredményeink! Igencsak valószínű, hogy nem lesz lehetőségünk mindent bemutatni, amit találtunk, de egy összeszedett, kerek előadással sokkal többet érhetünk el, mintha mindent gyorsan elhadarnánk.

Mivel a zsűriben nem minden tag olvasta a dolgozatunkat, úgy kell felépítenünk az előadásunkat, hogy azok számára is érhető és követhető legyen, akik akkor találkoznak először a kutatásunkkal. Ha speciális témát választunk, mint például az én esetemben a szexting volt, figyeljünk rá, hogy mielőtt belefogunk a mély elemzésekbe, adjunk egy összképet a választott jelenségről, ami kontextusba helyezi majd az eredményeket mindenki számára! Az opponenseink szöveges kritikáját olvassuk át alaposan, mert abból már kapunk egy értékes szakmai visszajelzést a dolgozatunkról, amire tudunk reflektálni a szóbeli forduló során. A kapott kérdéseket mindenképp válaszoljuk meg, mert ennek kihagyása pontlevonással járhat!

A prezentációnk után egy rövid szakmai diskurzus következik, melynek során a zsűritagok kérdéseket tesznek fel számunkra. Ezekre igyekezzünk a legjobb szakmai tudásunk szerint válaszolni, amiben sokat segíthet, ha tényleg alaposan felkészültünk az opponensünk kritikájából, mivel gyakran hasonló kérdéseket kapunk a zsűritől is. Arról, hogy hogyan készítsünk profi prezentációt és tartsunk élvezhető előadást, korábbi cikkeinkben olvashattok.

Miért éri meg a TDK?

Az eredményhirdetésre még aznap, a szóbeli forduló lezajlása után sor kerül. Bármilyen helyezést is érünk el, nagyon büszkék lehetünk magunkra, mert a TDK-val egy jelentős dolgot vittünk véghez és rengeteget fejlődtünk. Emellett pedig érdemes utánanéznünk, hogy az egyetemünk milyen lehetőséget biztosít számunkra a TDK dolgozatok szakdolgozatként történő befogadására. Nekem például hatalmas könnyebbséget jelentett, hogy mivel a dolgozatomat OTDK-ra javasolta a zsűri, a TDK dolgozatomat egy az egyben leadhattam szakdolgozatként. De még ha erre nincs is lehetőségünk, gondoljunk bele, hogy munkánkat szakemberek értékelték, olyan visszajelzéseket adva, amiket beépítve tökéletesíthetjük a dolgozatunkat! Tulajdonképpen megoldókulcsot kaptunk az ötös szakdolgozathoz.