Előadói gyorstalpaló

Előadni nem egyszerű feladat, még a leggyakorlottabbak számára is kihívást jelenthet, azonban csüggedni nem érdemes, hiszen az alábbiakban leírt tanácsok segítségével csökkenthetjük a rizikó-faktorokat és növelhetjük előadásunk sikerét.

A felkészülésben van a kulcs

Sok bakit kivédhetünk azzal, ha megfelelően készülünk fel egy előadásra. De mit is jelent ez pontosan?

Először is, végezzünk alapos kutatást abban a témában, amiről az előadásunk szólni fog. Érdemes a témakört tágabb aspektusból is megvizsgálni, illetve tájékozódni a hozzá szűken kapcsolódó területekről is, hogy magabiztos legyen a tudásunk.

Ezután pontosan tervezzük meg a prezentációnkat az előadás célja szerint, hiszen egy jól felépített diasor már fél sikert jelenthet számunkra. Erről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatsz. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hallgatóságunkra szabjuk az előadást, hiszen például egy fiatal egyetemista csoport figyelmét másképp kell megragadni, mint az idősebbekét. Ugyanígy lehetséges az is, hogy különböző célközönségeknek különböző stílusban kell előadnunk ahhoz, hogy üzenetünk célba érjen.

Ha túl vagyunk a diasor megszerkesztésén, akkor gondoskodjunk róla, hogy a prezentáció fájl több helyen is elérhető legyen számunkra, hiszen ahány terem, annyiféle gép és könnyen lehet, hogy egy adott gép valami miatt nem fogja felismerni a pendrive-ot. Így célszerű ezen kívül e-mailben és/vagy más felhőalapú tárhelyen is elhelyezni azt, hogy biztosan hozzáférjünk amikor az előadásunkra kerül a sor.

Nagyon fontos, hogy egy előadást ne élesben mondjunk el először, hanem többször gyakoroljuk el otthon, családnak, barátoknak vagy szimplán mondjuk végig hangosan. Ezzel rutinra teszünk szert és amikor éles helyzetben kell kiállnunk, sokkal magabiztosabbak leszünk és jobban fogjuk tudni tartani az esetlegesen megadott időkeretet, hiszen már tudni fogjuk, hogy milyen tempóban kell beszélnünk. Nem elhanyagolható az sem, hogy a gyakorlással redukálhatóak a töltelék nyökögések, hadarások és az ő-zések is.

Amikor élesedik a helyzet

Az előadást érdemes valami olyan felütéssel kezdeni, ami váratlan, izgalmas vagy érdekes. Ez lehet idézet, kép, videó vagy akár valamilyen kérdés is. Ennek lényege, hogy megragadja a közönség figyelmét és esetlegesen interakcióra sarkallja a nézőket. Tehát ha ütősen kezdjük a prezentációnkat, garantáltan magunkénak tudhatjuk a hallgatóság figyelmét.

Ha nagyon sok a mondandónk vagy nagy a téma, amit fel kell dolgozunk, akkor próbáljunk meg priorizálni és azokról az elemekről beszélni főként, amelyek a legfontosabbak, hiszen egy kapkodva elhadart előadás nem élvezetes a közönség számára, mennyiség helyett inkább a minőségre törekvés a cél.

Beszéd közben a diasor szolgáljon számunkra vázlatként vagy kapaszkodóként, amely iránymutató és szemléltetőeszköz az előadás során. Ne törekedjünk abból felolvasni a szöveget, hanem beszéljünk szabadon, hiszen ha megfelelően felkészültünk és tájékozódtunk a témában akkor ezzel nem lesz problémánk. Ilyen módon elkerülhető a gépszerű, monoton beszédstílus, ami nézői érdektelenséghez vezet.

A nonverbális kommunikáció jelentősége

Nemcsak annak van jelentősége, amiről beszélünk vagy amit leírunk a diasorra, hanem annak is, hogy nonverbálisan hogyan kommunikálunk miközben előadást tartunk. Fontos, hogy az alkalomhoz illő öltözék mellett a testtartásunkat se hanyagoljuk el, keresztbe tett karok vagy zsebretett kéz helyett inkább nyitott testhelyzetet vegyünk fel.

Próbáljuk meg kitölteni a teret és a biztonságosnak tűnő legbelső sarok helyett bátran tegyünk lépéseket egyik és/vagy másik irányba.

Fordítsunk figyelmet arra is, hogy hová nézünk, ne féljünk felvenni a szemkontaktust a közönséggel, pásztázzon az emberek között a tekintetünk. Így személyesebbé válik a mondanivalónk, mintha pánikszerűen egyetlen pontot szuggerálnánk beszéd közben, mint például egy ablakot vagy egy üres falfelületet.

Az említettek, valamint a hangos és jól érthető beszéd mind hozzájárulnak ahhoz, hogy magabiztosságot sugározzunk és szimpátiát, illetve figyelmet váltsunk ki a közönségünkből.

Összességében tehát sok gyakorlást és némi rutint igényel az, hogy sikeres előadókká váljunk, azonban ha az előzőekben összefoglaltakra figyelmet fordítunk és betartjuk azokat, akkor nincs okunk a félelemre.